Vácrátót, botanikus kert...

 Botanikus kert...(3)

Wikipédia:

Zólyomi Bálint nyugdíjba vonulása után Berczik Árpád került a kutatóintézet élére, amit egyúttal újabb osztállyal – a Magyar Dunakutató Állomással – bővítettek. Az 1970-es években mintegy felére csökkent a kerti dolgozók száma, a kert szinten tartása egyre nehezebb lett.

Az 1980-90-es években újra burkolták az üvegházakhoz vezető utat, kijavították az omladozó kőkerítést, korszerűsítették a kerti öntözőrendszert, iszaptalanították a tórendszert. Az új pálmaház háromhajós, alacsonyabb része 1985-ben, a 15 m magas főhajó 1987 végére készült el. 

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Foto: Sebő Jutka

Renoválták a szentimentális tájképi kertstílus jellegzetes elemeit (vízimalom, műrom). Az ezredfordulóra újraácsolták a kerti hidakat, lecserélték a betonlábas kerti padokat. A műemlék kovácsoltvas díszkaput 2005-ben újították fel, a látogatók tájékoztatására új térképeket és szemléltető táblákat helyeztek ki. 2007-ben új látogatóközpont, a Berkenyeház nyitotta meg kapuit a kert területén.

2010-ben indították el az 5 éves Life+, vagyis a vadon élő növények génbanki megőrzéséért programot az Európai Unió és a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával. A Pannon Magbank keretében a magminták bázis és aktív tárolás keretében kerülnek megőrzésre Tápiószelén. Az aktív gyűjtemény duplikátumai Vácrátóton kerülnek elhelyezésre. A projekthez kapcsolódó kiállítás 2013-ban készült el, játékos formában szól a projektről és a maggyűjtés fontosságáról.

2012 januárjától a kutatóintézet az MTA Ökológiai Kutatóközpont része, amelynek főigazgatója Báldi András

 

Másfél hektáron 3000 virágos növényfajt és -fajtát vonultat fel az ország leggazdagabb szabadtéri rendszertani gyűjteménye, amit Ujvárosi Miklós kezdett kialakítani Soó Rezső fejlődéstörténeti rendszere alapján. A domb tetejére ültették a sok ősi bélyeggel rendelkező borbolyaféléket (Berberidaceae) és boglárkaféléket (Ranunculaceae), majd innen sugárirányban távolodva következnek a törzsfejlődésben fiatalabb családok. Az ágazatokat a dombról induló sugárutak választják el.

A kultúrnövények számára két ágyást alakítottak ki: az egyikben a gyógy-, a fűszer- és a zöldségnövények, a másikban aromás illatú növények láthatók.

A botanikus kert jelenleg 3300 dendrotaxonnal, s ezzel Magyarország legfajgazdagabb dendrológiai gyűjteményével rendelkezik, melyből több mint 1500 taxont tartanak nyilván a hazai génmegőrzési programban. Elsősorban a természetes élőhelyek fajait gyűjtik, de kertészeti fajták is előfordulnak. Találkozhatunk itt számos, az országban is és Európában is ritkaságnak számító fajjal, a mérsékelt égöv minden részéről (különlegességként számos Közép- és Kelet-Ázsiából) származó fa- és cserjefajokkal, de láthatunk a kertben a 19. században sarjadt faóriásokat is. A kert ad otthont a madárbirs, juhar, hárs, kőris, bangita Nemzeti Gyűjteménynek is.