Botanikus kert...(2)
Wikipédia:A II. világháború alatt és különösen után sokat károsodott a közben gazdátlanná vált kert. 1946 májusában az Országos Természettudományi Múzeum kapta meg, hogy benne botanikus kertet és növénykísérleti állomást létesítsen. Az újjáépítés vontatottan indult, amíg 1949 tavaszán Szemes Gábor át nem vette a Biológiai Állomás és Természetvédelmi Park vezetését.
A mai botanikus kert alapjait Pénzes Antal rakta le. 1952. január 1-jén az állomást a Magyar Tudományos Akadémia vette át, és megalapította az MTA Botanikai Kutatóintézetét. A botanikus kert alapvető feladatául azt tűzték ki, hogy növényeket neveljen elő a Hűvösvölgybe tervezett, de soha meg nem épített Központi Botanikus Kertnek. 1954-ben Zólyomi Bálint akadémikust nevezték ki igazgatónak, a botanikus kert irányítását pedig Ujvárosi Miklós igazgatóhelyettesre bízták.
A múlt században készült kerttervet felhasználva helyreállították az eredeti úthálózatot, kivágták a gyomfákat és bozótot, nagyarányú szaporításba kezdtek a több évtizede pusztuló növényzet pótlására.
A megszüntetett Debrecen-Pallagi Agrobotanikus Kert növényeit felhasználva 1953–54-ben közel 1,5 hektáron, egy pusztuló gyümölcsös helyén kialakították a rendszertani növénygyűjteményt, amely Soó Rezső fejlődéstörténeti rendszere alapján mutatja be a virágos növények törzsfejlődését.
1954-ben, nemzetközi magcserével kezdték szaporítani a fákat és cserjéket. A fejlődő botanikus kertet szaporítóanyaggal, csemetékkel segítették a hazai társintézmények, arborétumok, faiskolák is.
1955-ben kezdték kialakítani a sziklakerti gyűjteményt az üvegház előtti szaporító telepen. A régi sziklakertek felújítása a Sziklás-tó meredek domboldalain túl költségesnek tűnt, ezért 1969–1973 között új, kisebb sziklakertet építettek.
 |
| Foto: Sebő Jutka |
1953-ban ugyan építettek egy félig földbe süllyesztett kis üvegház néhány melegággyal, de ez a szabadföldi növények szaporítására és a hidegházi növények teleltetésére is kevésnek bizonyult, ezért 1955-ben építettek egy másikat is. Az első jelentősebb, melegvízzel fűtött üvegház csak 1958 januárjára készült el.
1961-ben készült el a szaporítóház és az orchideaház. 1964-ben egy gépszínt alakítottak át üvegháznak a mediterrán, ausztráliai és új-zélandi növények átteleltetésére. 1969 őszén készült el a hidegház, amit 1997-ben felújítottak és bővítettek. Ez Magyarország legnagyobb teleltetőháza.
1959–60-ban kitisztították az eliszaposodott tavakat, patakmedret, és a terület feltöltésére használták a kitermelt iszapot. A vizek fölé új műtárgyak, fahidakat építettek. 1961. május 1-jén megnyitották a kertet a nagyközönség számára is. Az első évben csak 6000 látogató volt, de a 70-es évek derekán már évi 110–130 ezer. Az 1963-as tavaszi árvíz okozta károk helyreállítása több évig tartott.
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
 |
| Foto: Sebő Jutka |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése