Andrássy út....Hősők terétől a Terror Házáig...(3)

 Még továbbra is Wikipédia:

 Az Andrássy út három szakaszra osztható. A szakaszokon mind a beépítettség, mind az útpálya elrendezése, hosszúsága és szélessége is különbözik. 

Az első szakasz a Deák Ferenc tér és az Oktogon között húzódik. Az útszakasz hossza 844 m, szélessége 34 m. Itt az út zártsorú, 3-4 emeletes épületek, bérházak között fut. A folyamatosan felújításra kerülő paloták földszintjein elegáns kávézók, üzletek és butikok bérelnek helyiségeket.
Az Oktogon hossza 95 méter.
A középső szakasz az Oktogon és a Kodály körönd között található. Itt az út szélessége már 45,5 m. Az 563 m hosszú szakaszon a zártsorú építés megmarad, de az épületek alacsonyabbak és az út szélességének köszönhetően megjelenik a két szervizút, így e szakasz már inkább fasor jellegű.
A Kodály körönd átmérője 123 méter.

A harmadik szakasz a Kodály körönd és a Hősök tere között fekszik. Ennek hossza 656 m, szélessége itt is 45,5 m. Az utat itt különálló paloták, villák szegélyezik. Itt már kertvárosiasabb hangulatú a környék.

 

Fontosabb épületek

Saxlehner-palota (Andrássy út 3.): A palotát Czigler Győző tervei szerint 1884–1886 között építették. Építtetője Saxlehner András. 1972-től 2012-ig a Magyar Posta bérelte, és itt működtette a Postamúzeumot, mely azután a Benczúr utcába költözött.

Harkányi-palota (Andrássy út 4.): Harkányi Frigyes megbízásából épült meg a bérpalota. Tervezte Petschacher Gusztáv, 1882-1884 között épült meg.
Sváb-palota (Andrássy út 21.): Sváb Sándor földbirtokos (1827–1894) és felesége Helsinger Lujza (1828–1916) megbízásából épült bérpalota. Freund Vilmos tervei szerint 1883-ban épült meg, 1902-ig ebben a házban élt. A palota Sváb Sándor halála után feleségéé lett. Az ő halála után a palota a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tulajdonába került. 1944-ben az épület csillagos ház lett. Később műemlék lett.

Foto: Sebő Jutka

1884-ben ennek a háznak a földszintjére költözött Wodianer Fülöp és Fia cég központi könyvkereskedése. 1944-ig itt működtek. A háború után egykori helyiségeikbe a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat, majd 1951-ben a Csehszlovák Kultúra Háza (más néven Csehszlovák Kultúrközpont) költözött. 1988-ban a Csehszlovák Kultúrközpont továbbköltözött a Rákóczi útra.

Magyar Állami Operaház épülete (Andrássy út 22.): 1875–1884 között építették meg. Tervezője és megépítője Ybl Miklós volt. 1912-ben fontos korszerűsítéseket végeztek az Operaház épületén Medgyaszay István vezetésével. 2016 óta felújítás alatt áll – Zoboki Gábor tervei szerint újítva fel. Bár 2018-ra tervezték a felújítás végét, de utána is felújítás alatt állt.

Foto: Sebő Jutka

Drechsler-palota (Andrássy út 25.): az Andrássy út egyetlen olyan palotája, amelyik nem a tulajdonosáról vagy a tervezőjéről kapta nevét, hanem az épület földszintjén működő Drechsler kávéházról, amely 1885-ben nyílt meg, eredetileg viszont a kávéház neve Grand Caffe-Restaurant de l’Opera volt és Reutter Nándor volt a kávéház bérlője (a szakirodalomban sokáig Grand Café Reutternek nevezték ezt a kávéházat)^. A földszinten, a pincehelyiségben és az emeleten nemcsak kávéház, hanem vendéglő (első bérlője ifj. Ruscher György volt, később Reutter Nándor átvette ezt is, 1899-től pedig Drechsler Béla vette át ezt, akinek nevét Krúdy Gyula Drexler néven írta következetesen), a pincében söröző is nyílt. A bérpalota tervezése és építése a MÁV nyugdíjintézetének a megbízásából Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei szerint 1883-1886 között zajlott.

Foto: Sebő Jutka

1949-ben az állam beszüntette a vendéglátást az épületben, az épületet államosította és az Állami Balettintézetnek adta (az épületben viszont az ilyen jellegű oktatás már ezt megelőzően is zajlott, hiszen a házban 1936-ban nyílt meg Nádasi Ferenc balettművész tánciskolája, ez a magániskola viszont az 1949-es államosítás után megszűnt), a balettintézet 2002-ig működött itt. 1972-1976 között részben renoválták a házat. 1997-ben a terézvárosi önkormányzat eladta az épületet.