Andrássy út....Hősők terétől a Terror Házáig...(4)

 Lassan elértünk a Hősök teréhez....

Röviden idézek a Wikipédiából:

 A Hősök tere Budapest legtágasabb, legnagyobb hatású tere a XIV. kerületben, szűkebb értelemben véve a Millenniumi emlékművet jelöli. A Hősök tere az előtte fekvő Andrássy úttal együtt a világörökség része. 

 

Az Andrássy út tengelyében, a Városliget nyugati oldalánál fekszik. /Budapesten ezen kívül még három Hősök tere létezik: egy Rákosszentmihályon (XVI. kerület), egy Soroksár központjában (XXIII. kerület), egy pedig Rákosligeten (XVII. kerület)./ Az Andrássy út a belvárossal köti össze Terézvárost átszelve.

Határai: Millenniumi emlékmű, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, Dózsa György út 37. és 39.

Közvetlen a tér alatt fut az M1-es metróvonal, aminek a Hősök tere állomása a tér nyugati felében található. 

 

Az Andrássy út végén 1894-ben még egy Ybl Miklós által tervezett ivókút állt. A hévizes kutat Zsigmondy Vilmos kezdte fúrni 1868-ban, aki végül 1877. június 4-én talált rá a hévízre 970 méter mélyen. A kút fölé egyszerű építményt építettek, amit Zsigmondy fúrháznak nevezett. 1884-ben lebontották és helyette megint csak Ybl Miklós tervei alapján díszkút épült. A Gloriette nevű építmény egy 2,5 m magas, hatszögletű, balluszteres korláttal keretezett terasz volt, aminek a közepén egy 24 m magas zászlótartó rúd állt és két oldalról lépcső vezetett fel.

A kutat ma a Hősök emlékköve mögötti fémlap rejti.

1895-ben megszületett a döntés, hogy a Gloriette helyén egy millenniumi emlékművet, egy Nemzeti pantheont kell építeni. Wekerle Sándor miniszterelnök Zala György szobrászt és Schickedanz Albert építészt bízta meg a feladattal. A két oszlopcsarnok később készült el és a királyszobrokat csak 1905 és 1911 között készítették és helyezték el bennük. Eredetileg 14 magyar uralkodó szobra állt az emlékműben.  

A Tanácsköztársaság alatt, 1919. május 1-jén az egészet vörös drapériával vonták be, Gábriel arkangyal szobrát obeliszkké alakították, és eléje Marx 7 méteres gipszből öntött alakját állították. A Habsburg királyok (I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót és Ferenc József) szobrát kiemelték és Vignali Rafael öntödei vállalatához szállították. Ekkor tört össze az eredeti Ferenc József szobor, amelyet pár ún. proletár vert szét. A két világháború között ezeket a szobrokat ismét felállították. Az új Ferenc József-szobor (immár nem katonaruhában, hanem koronázási ruhában, azonban korona nélkül) 1926-ra készült el. 

 A monumentális mű a magyarság nagyságát, ezeréves államiságát jelképezte, azonban a tér szerkezete 1929 után megváltozott, amikor elhelyezték a téren a Hősök emlékkövét (akkoriban „Hősök országos emlékköve” volt a neve), amelyre nézve tiszteleghettünk hőseink előtt.

 

 

 

Néhány kép erejéig korcsolyázó sokaság felé is ellátogattunk:

Wikipédia:

A Városligeti Műjégpálya (beceneve Műjég) a Városligeti-tó medrében illetve partján kialakított téli sportlétesítmény Budapest XIV. kerületében. A Városligeti Műjégpálya a BSK Kft. székhelye.^[1] Teljes alapterülete: 48 823 m2. Télen a jégpálya felülete: 12 070 m² és 2040 m² hokipálya, nyáron a vízfelület: 38 000 m². Oldalán helyezkedik el az 1895-ben épült Korcsolyacsarnok.  

A Városligeti-tó keleti (a Kós Károly sétány - Washington György sétány közötti) részén helyezkedik el. Főépülete a tó partján, az Olof Palme sétánnyal párhuzamosan található.

A főépület előtt helyezték el Kisfaludi Strobl Zsigmond Íjász című szobrának eredetijét (a szobor kisebb méretű másolata a VI. kerületi Délibáb utcában található).

Foto: Sebő Jutka

 1869. december 2-án alapította meg Kresz Géza 15 társával a Pesti Korcsolyázó Egyletet. A városi tanács díjtalanul engedélyezte az egyletnek, hogy a Városligeti-tó egy részét korcsolyapályává alakíthassák. Saját költségükön egy kis, fából készült melegedőt építtettek, és korcsolyázók 1870. január 29-én Rudolf koronaherceg részvételével ünnepélyesen megnyitották a városligeti pályát, a mai Városligeti Műjégpálya elődjét. A tó partján felállított kéthelyiséges kis melegedő (egy fabódé) 1874-ben leégett; az első kőépület tervezésére kiírt pályázatot Lechner Ödön nyerte meg. 

 

Fotok: Sebő Jutka

Fotok: Sebő Jutka

Fotok: Sebő Jutka