Ismét Esztergomban jártunk...(5)

 Még mindig Esztergom...

Wikipédia:

A településen belül kiépült a második közúti közlekedési tengely, az úgynevezett Bánomi-áttörés, ami jelentősen tehermentesítette a műemléki belvárost és eltereli a forgalmat a Várhegy környékéről, így felgyorsítva a városon keresztül menő forgalmat. A városban két mélygarázs található, egy 109 férőhelyes és egy jelenleg lezárt 330 férőhelyes a Prímás-szigeten. 2013-ban adták át az EBI-t, az ország első közösségi kerékpáros rendszerét, ami városszerte hat állomáson működik. 

Esztergom népessége 2015-ben 28 102 fő volt. Ez a szám 2010 óta folyamatos csökkenést mutat, a lakónépesség 2009-ben ugyanis 30 928 fő volt. A 2011-es népszámláláskor a népesség 28 759 fő volt, amelynek 83,5%-a volt magyar. Ez a szám a 2001-es adatokkor még 92,9% volt. Esztergom más jelentősebb etnikumának a cigányság számít 2,5%-kal valamint a németek 1,8%-kal. Miközben az előző kettő nemzetiség aránya a 2001-es adatokhoz képest növekedett, a szlovákok aránya nagyban csökkent 1,3%-ról 0,8%-ra. A városban ezen felül egyebek mellett román, bolgár, horvát, lengyel és ukrán nemzetiségek találhatók meg nagyobb számban, 16,3%-a pedig nem kívánt válaszolni. 

Esztergom város vallási feloszlási aránya a 2011-es adatok alapján a következő. Római katolikus az itt lévők 45,4%-a (ez korábban 65,8% volt), református 5,7%-a (korábban 7,4%-a), evangélikus a 0,7%a (előtte 1,2%-a), görögkatolikus pedig a 0,6%-a (előző adatok alapján 0,9%-a). Más egyházhoz, felekezethez tartozik százalékban a város 1,7%-a. Nem tartozik egyházhoz és semmilyen más felekezethez a 14,6%-a. Nem kívánt válaszolni a 31,3%-a.^[30]