Újrónafő
Ezt írja a Wikipédia:
Az északi-Hanság szélén fekszik, Mosonmagyaróvártól 8 kilométerre délnyugatra. A vármegye egyik legfiatalabb települése. A faluból kivezető út mellett a déli határrész már védett a hansági erdők miatt. Termőföld területét is a ’Hany’ határozza meg. A régi lápterület-becsúszás rossz vízgazdálkodású, hideg, kötött talajú. A Hanság innen mindenféle járművel megközelíthető, amely kellemes turisztikai látnivaló.
A település a Rédicset Rajkával összekötő 86-os főút mellett helyezkedik el, központja az abból délkelet felé kiágazó 85 105-ös számú bekötőúton közelíthető meg. Közigazgatási határszélét északon érinti még a 8506-os út is.
Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőség a Hegyeshalom–Szombathely-vasútvonal Jánossomorja vasútállomása.
A település élete szorosan összefonódott a tőle mintegy 6 kilométerre északra fekvő Mosonszolnokéval. Újrónafő története Mosonszolnok 1867. évi tagosításával kezdődik. Határából kihasítottak egy 1600 katasztrális hold területű földdarabot. Ennek neve Rónafőpuszta volt. Első ismert tulajdonosa Gött Gyula volt. A hagyomány szerint az előbbi név alatt alakította ki az itt felépült lakótelepet. A következő tulajdonos Somogyi Dezső nábob aki, 1900-tól 1921-ig felépített itt 10 holdas területen egy barokk stílusú kastélyt. A földszinti nagyterem a versaillesi Trianon-palota nagytermét másolta le. 1942-ben Csizmadia Károly mosonmagyaróvári református lelkész és Veres Péter, az akkor már ismert író hajdúböszörményi családokat telepítettek be a magyarosítás jegyében. Az 1940-41-ben érkezőket részben már elkészült, szép típusházakban helyezték el.
Gazdálkodásukat családonként 20-25 katasztrális hold területű birtokokkal segítették. 1942-re felépült az új iskola és a lakóházak is. A település neve innentől egy ideig Mosonrónafő volt. 1952-ben a presbitérium társegyházat alapított a mosonszentjánosi egyházközséggel.[3] A település neve ekkor lett Újrónafő.
A református közösség templom céljaira megkapta a nagy magtárépületet. Templomuk végül nem lett, hanem az egykori lelkészlakásból alakították ki az imaházukat az 1950-es évek végén
1973-tól 1990-ig Mosonszolnokkal közös tanácsot alkotott, annak egyik társközségeként. A rendszerváltás első választásakor nyerte vissza függetlenségét. A falu mezőgazdasági jellegű. Munkavállalóinak nagy része korábban a termelőszövetkezetben vagy a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban kereste boldogulását. Ma 15 család mezőgazdasági egyéni vállalkozásból él. Császárréten, ami a község külterületi településrésze, 60 család él a mezőgazdaságból. A lakosság fennmaradó hányada jellemzően Mosonmagyaróvárra ingázik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése