Barangolás Pápán...(11)

 Tovább a Wikipédiával:

A második világháború után a termelés visszaesett. A mesterséget az ősöktől számítva hét generáció vitte végig a Kluge családban és 1956-ig folytatták tevékenységüket. 1956-ban az épületet és eredeti berendezését műemlékké nyilvánították és állami támogatással 1961–1962-ben helyreállítva múzeummá nyilvánították. Korábban a Textilipari Kutató Intézet kezelésében volt, 2010 végéig a Textilmúzeum Alapítvány kezelte, amelyhez a budapesti Textilmúzeum is tartozik, 2011 elején Pápa város önkormányzata vette át.

 A ma dolgozó kékfestő mesterek egy része szintén régi családi hagyomány folytatója és üzemeikben megtalálhatók a műhely eredeti felszerelései és gépei. Ezek között a műhelyek között nem egy nyitva áll a látogatók előtt és a mesterek szívesen megmutatják a hagyományos és a korszerű eljárásokat, berendezéseket. Ezenkívül a szentendrei skanzenben is bemutatnak egy Nagykőrösről származó kékfestő műhelyt, amely eredetileg a Vladár családé volt.^[5]

 Gál Gyula kékfestőmester dunaföldvári bemutatóműhelyében a látogatók megismerkedhetnek a népi textilművészet e sajátos ágával. 

A Tolnai kékfestő műhelyt 1810-ben alapította Kintner András kékfestő. Jelenleg a 7. generáció dolgozik az eredeti gépekkel, technológiával és nyomódúcokkal.^[6]

A nagynyárádi bemutató kékfestő műhelyben megtekinthetők a műhely berendezései és az, hogy hogyan dolgoznak az eredeti nyomódúcokkal. A műhelyben eredetileg Sárdi János, a Népművészet Mestere kezdte a munkát 1947-ben, ma unokája, Auth Andor, a Népművészet Ifjú Mestere viszi tovább a mesterséget. A közel félezer nyomódúc közül a legtöbb 100 év körüli, de vannak 150–160 évesek, és olyanok is, melyeket már Sárdi János készített.^[7]

A tiszakécskei Kovács család 1878 óta foglalkozik kékfestéssel. A Tiszakécskén 1926-ban alapított műhelynek a 20. század elejéről származó berendezései, formakészletei nemcsak a hazai, de az európai ipartörténet ritkaságaihoz is tartoznak. A műhely tulajdonosa, id. Kovács Miklós 1985-ben a Népművészet Mestere címet is megkapta.^[8]

  

Bácsalmáson a Skorutyák család kékfestő műhelye tekinthető meg. A család 1879 óta folytatja megszakítás nélkül ugyanebben az épületben ezt a mesterséget. Emellett gyűjtik a kékfestés tárgyi emlékeit is.^[9] 

A Győri Kékfestő Műhelyt 1906-ban Éhling Kék és Kelmefestő néven alapították. Jelenleg Tóth Ildikó kékfestő népi iparművész és Gerencsér Zsolt, a népművészet ifjú mestere vezeti. A műhely, amelyben hagyományos eszközöket és technológiát alkalmazva készítik a kékfestő textíliákat, májustól októberig - előzetes egyeztetés alapján - csoportok számára is látogatható.^[10]