Nyúl...(4)

 Még mindig Wikipédia:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,2%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,7% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,9%, református 2,8%, evangélikus 2,4%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,4% (26,5% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei

Kökörcsin-körút - A település nevezetességeit érinti, a turisták számára kiépített „Kökörcsin-körút”, mely a katolikus templomtól kiindulva, végigkíséri az utazót Nyúl legszebb helyein. A körútnak több leágazása is van, melyeket az itt megtalálható énekesmadarakról neveztek el: gyurgyalag, cinege, búbos banka, fakopáncs, sárgarigó, tengelic.

Szurdik - A Sokorói-dombság nyúlványainak (népiesen: Nyúli Havasoknak nevezett lankák) legmagasabb pontja 312 m. Innen csodálatos kilátás nyílik a Kisalföldre, a falu nagyobb része a síkságon terül el. A dombos területen szinte egyedül áll a nyúli lakóházak felett magasodó dombok tetejénél kezdődő és a Mária-szobornál végződő Szurdik, Európa egyik legnagyobb homokkőben kialakult szurdokvölgye. A 8–10 méter széles völgyben, amit 15–20 m magas függőleges falak határolnak, keskeny út vezet. Az út melletti homokfalból borospincék nyílnak.

 

A szurdok felső végéből leágazó mélyutak tovább kanyarognak a dombság magasabb részei felé. A meredek löszfalban mindenhol, különösen a Vaskapu úton megtalálhatók a bevájt boros pincék, ilyen például a Szurdikban a Sárkányliknak nevezett, U alakban kimélyített pince, mely a feltételezések szerint legalább 500 éves, és egykoron dézsma-pinceként szolgált, vagyis ide gyűjtötték a hegyközség egyházi birtokosai a beszolgáltatott tizedet. A pincéken kívül a löszfalba vájt kemencékkel és a 19. században épült, úgynevezett partlakások maradványaival is találkozhatunk, melyekben még az 1950-es években is laktak emberek. Az agrárgazdálkodók a területen kiváló minőségű gyümölcsöt, a sík területen jó minőségű gabonát termesztenek. A hegyközség mára hagyományosnak számító borversenyeket rendez a sokorói boroknak.

 

Római katolikus templom - a késői barokk stílusú, 35 méter magas épületet Fellner Jakab tervei szerint építették 1769 és 1776 között, Mária Terézia magánpénztárából. Felszentelésre a császárnő egy 1750-ből származó kelyhet és egy olyan ereklyetartót küldött ajándékba, amely Krisztus keresztjének egy kis darabkáját őrzi. A két ajándék az uralkodó hitelesítő kísérőlevelével együtt mind a mai napig megvan. 1785 őszén Szili János, szombathelyi püspök, Dorfmeister Istvánt, bízta meg a templom freskóinak elkészítésére. A művész 1786 tavaszán két hónap alatt készült el a freskókkal, de a főoltárt, a szószéket és a padokat is az ő tervei alapján készítették. A főoltár 2,5x5 méteres képe az ó- és újszövetség főbb személyeit ábrázolja, a mellékoltár képén pedig Krisztust ábrázolta a keresztfán. A főoltár fölötti freskón Szent István első vértanú megdicsőülése, a mennyezeti képen pedig Szűz Mária megkoronázása látható. A sekrestye felőli oldalfalon Szent Norbert látomása, a vele szembeni oldalon pedig Szent Norbert diadalának 5,5 x 2,5 méteres freskója díszíti a templomot. A stációképek 200 évvel későbbiek, Samodai József alkotásai. 2005 és 2007 között a templomot kívül belül felújították, az orgonával együtt.
A templom előtti kőkereszten Krisztus, alatta Szűz Mária alakja látható, talapzatán a: „Isten dicsőségére emelték Váczi Pál és neje Sebestyén Teréz 1884” felirat látható.