...hát az úgy kezdődött, hogy Ilike (főiskolai csoporttársunk) meghívott bennünket látogatóba,....és mi nem tudtunk ellenállni....
...itt éppen az instrukciókat kapjuk, merre, meddig, hova, és miért ☺☺☺☺☺
...Szombathelyen már régen jártam, középiskolás koromban. emlékeim: egyik osztálytársam tangóharmonikán játszotta a Marínát, majd este egy hídon mentünk, ahol rengeteg békát kellett kerülgetnünk....kész...
...három napot töltöttünk Szombathelyen, nagyon jól éreztük magunkat, sétálgattunk, ismerkedtünk a helyi érdekességekkel, Szepi (másik csoporttársunk) elvitt bennünket, néhány geoládához, harmadik nap Anikótól (harmadik csoporttársunk) megtudtuk, mi az a geggyülés.... ☺☺☺☺☺(a hozzászólásokban várjuk a geggyülés magyar megfelelőjét.)
Jó kis kirándulás volt, nagyon jól éreztük magunkat, az időjárás is a kegyeibe fogadott bennünket.
...és most az apróságok:
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban. Vas megye és a Szombathelyi járás székhelye, Magyarország egyik legrégibb városa, melyet a nyugat királynőjének is neveznek.
A város az Alpokalján, a Perint és Gyöngyös patakok lapályán, a Gyöngyös-sík nyugati peremvidékén fekszik, ott, ahol a Kisalföld
sík vidékét az Alpokalja dombos-hegyes tájai váltják fel. Tengerszint
feletti magassága kb. 220 m. Mivel a város dombokra épült, jelentős
szintkülönbségek vannak a városon belül is.
Szombathely sok éves átlagos havi középhőmérsékleteit tekintve kikövetkeztethető, hogy a leghidegebb hónap a január, míg a legmelegebb hónap a július. Az évi közepes hőingás 20,6° Celsius fok. A város átlagos évi csapadékösszege 590 milliméter, amely jellegzetes évi rendszert mutat, a nyári félév csapadékosabb, míg a téli félév szárazabb. A legkevesebb csapadék január-februárban hullik, a legcsapadékosabb hónapok, eddig több mint háromszor akkora összegekkel, a június
és júliusi hónapok. Szombathelyen a napsütéses órák összege átlagosan
1850 óra egy évben, de ez az évenként nagy változékonyságot mutat.
Megfigyelhető továbbá a napfénytartam jellegzetes éves menete, a nyári hónapokban van a maximuma, akkor havi 230 - 250 óra, míg a téli időszakban, a november-január hónapokban a minimuma mindössze havi 50 - 70 óra között mozog.
Nevét onnan kapta, hogy a városban szombati napokon tartották a hetivásárokat.
Német neve, Steinamanger jelentése: 'kő a mezőn'. A város nyugati határa magyarul Kő néven is ismert volt, ami a földrengésben és a népvándorlás viharában elpusztult római Savaria romjaira utal.
A latin Savaria vagy Sabaria név a városon átfolyó Gyöngyös-patak ókori latin Sibaris nevéből származik, ami a patak német nevében (Zöbern) is fennmaradt. Eredete az indoeurópai seu (= nedv, vizes) szóra vezethető vissza.A város címeréről az önkormányzat 8/1991 (V.23.) sz. rendelete szól. A
város címere, mely egy 1734-ből származó polgári könyv kezdőlapján
szerepel, a Gyöngyöskapu a fal egy részét és a kapu fölött álló kis
tornyot ábrázolja. A torony egyik oldalán egy csillag, a másikon a
félhold áll. Ezt a címer alkalmazták már a város által kiállított régi
pergamen okmányokon is, mint függő pecsét, így például a megyei
levéltárban őrzött, 17. században kiállított megyei házvásárlási
okmányon.
A 2016. évet - Szent Márton püspök születésének 1700. évfordulóját - Magyarország Kormánya az 1170/2015. (III. 24.) Korm. határozatával Szent Márton Emlékévvé
nyilvánította. Az ókori Savaria és a középkori Szombathely nem
választhatók el egymástól jelképeikben sem. Együtt élték meg az
évezredeket és évszázadokat. Ez a két összekapcsolódó történelmi tény
tette indokolttá azt, hogy ezt a kapcsolatot vizuális síkon is
megjelenítsük. Előzőek figyelembe vételével kezdeményeztük, hogy a város
címere, a város zászlaja, pecsétje és a polgármesteri lánc mellett az
Önkormányzat jelképei bővüljenek ki a polgármesteri címerrel és a Szent
Márton zászlóval. Az új polgármesteri jelképen a város címere látható
kibővítve Szent Márton alakjával, mintegy pajzstartóként körülölelve
azt, egyesítve az ókort és a középkort. A Szent Márton zászló a
Városháza homlokzatán, a Díszteremben, valamint a polgármester
irodájában került elhelyezésre. A Szent Márton Emlékév alkalmából
Önkormányzatunk 1-1 Szent Márton zászlót ajándékozott a Sarlós Boldogasszony Székesegyház,
a Szent Márton Plébánia, valamint a Savaria Megyei Hatókörű Városi
Múzeum részére. A polgármesteri címert Kamper László grafikusművész
készítette. A polgármesteri címer kidolgozását szakértőként figyelemmel
kísérte és segítette: Csáky Imre címertörténész, a Magyar Tudományos Akadémia
köztestületi tagja, Balogh Péter, a Rumi Rajki Műpártoló Kör elnöke,
Dr. Melega Miklós, a Vas Megyei Levéltár igazgatója, Bődi Lívia, a
Szombathelyi Szépítő Egyesület elnöke, Tóth Csaba művészettörténész, Feiszt György történész, és Marosfalvy Antal művész.
Szombathely területe ősidők óta lakott, amit az itt előkerült kő- és csonteszközök is bizonyítanak. A város területének a Pannónia provincián átvezető fő kereskedelmi útvonal, a borostyánút melletti fekvése arra ösztönözte a rómaiakat, hogy itt előbb ló- és kocsiváltó helyet, majd várost létesítsenek. I. u. 43-ban Claudius császár colonia rangra emelte Colonia Claudia Sabariensum (Savariaiak claudiusi kolóniája) néven. A név alakja az évszázadok során Sabaria-ra változott. A város Felső-Pannónia vallási központja lett, palotája, fürdője, amfiteátruma épült. Savaria központi szerepének köszönhetően több római császárt is vendégül látott falai között.
Forrás: Wikipédia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése