Kirándulás...(3)

Rajka - régi Kis-Duna híd...

Nézzük mit ír a Wikipédia:

Rajka (németül: Ragendorf, horvátul: Rakindrof) község Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járásban. Északról Szlovákia, nyugatról Ausztria határolja. 

A község Mosonmagyaróvártól 15 kilométerre északra, a 150-es főút mellett fekszik. Tőle nyugatra halad el az M15-ös autóút, illetve az országhatáron túli folytatása a D2 autópálya, amelyek az E65 és E75 európai útvonalak részei. 

A település központjának főútja az országos közútként 1408-as számozást viselő mellékút, melynek mindkét végpontja a Mosoni-Duna nyugati, jobb partján található, de a fő szerepe az, hogy a Szigetköz északnyugati végén elterülő települések számára biztosítson közúti kapcsolatokat. Ennek megfelelően Mosonmagyaróváron ágazik ki a 15-ös főútból, ahonnan Feketeerdő és Dunakiliti érintésével éri el Rajkát, végül visszatorkollik a 15-ös főútba visszatorkollva ér véget. Utolsó szakaszán ágazik ki észak felé a Dunacsún felé vezető, de országos közútként csak az államhatárig számozódó 1409-es út.

Rajka vonattal a Budapest–Hegyeshalom–Rajka-vasútvonalon érhető el. 801-es jelzéssel helyijárat közlekedett 2015 szeptemberéig a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig. 2015. szeptemberétől a járat csak az oroszvári vasútállomásig megy elkerülve Dunacsúnt.  

Kiss Lajos földrajzi szótára szerint először 1297-ben Royka alakban fordult elő a község neve, amely valószínűleg szláv személynévből keletkezett. A templom első említése 1313, a torony átmeneti román-gót stílusa erre vall. Nagy Lajos 1352-ben villa Rajknak nevezi okiratában, amelyben Schwarz Hermannak, a magyaróvári várőrség tisztjének udvartelket adományozott. 1683-ban a Bécs ostromától visszavonuló törökök Rajkát is fölégették. Bél Mátyás a 18. században tekintélyes mezővárosként említi: „A lakosok többnyire németek...” Rajka 1721-től mezőváros. Evangélikus temploma első ízben 1650-ben, majd 1784-ben újraépült, s 1923-ban tornyot is kapott. 1741-ben új templomot emeltek a katolikusok is.

A kiegyezés Rajkára is jelentős hatást gyakorolt. A Rajkai járás központjává vált, vasútállomást, postát és távirdát kapott, s 1897-től nagyközség. 1830-ban posztó-, 1912-ben szalaggyárat alapítottak. Trianont követően járásszékhelyi szerepe megszűnt. A II. világháború alatt a németek fölrobbantották a Dunakilitivel összekötő Kis-Duna hidat. A párizsi béketárgyalásokon a csehszlovák fél kérte a falu átadását a pozsonyi hídfő részeként, de ez nem teljesült. 1946 tavaszán a német lakosság zömét, 859 főt, kitelepítették. 1996 és 1998 között elkészült a települést elkerülő M15 autópálya. 2007-ben a schengeni egyezményhez való csatlakozással megszűnt a határellenőrzés és a határátkelőhelyek szabadon átjárhatóvá váltak, ami felértékelte a települést a pozsonyiak számára.  

Manapság a faluba előszeretettel települnek ki Pozsonyból a polgárok, elsősorban az olcsóbb megélhetés (főleg olcsóbb lakások) miatt. Emellett előnyt jelent számukra, hogy Rajkán majdnem mindenhol elérhető a két legnagyobb szlovák mobilszolgáltató (Orange, T-Mobile Szlovákia), illetve foghatók a szlovák digitális, és analóg felszíni TV adások is.

2009 októberétől 801-es jelzéssel helyi buszjárat közlekedik a pozsonyi Szlovák Nemzeti Színház új épületétől Rajkáig, amelyet 4 megállóval bővítettek ki 2010 decemberétől. 2012-ben már a lakosság fele szlovák állampolgár volt, ami friss vérkeringést visz a kis faluba. Ez a korábban ott élő embereknek is több munkalehetőséget biztosít, mivel a település lakossága megduplázódott.

Rajka, Vadvíz kemping: 

Kisbodak, Esthajnal kemping...

Itt egy geoláda megkeresésének "viszontagságai" vártak ránk. 

Kedvesen fogadtak, bár egy javítási munka kellős közepén voltak.

 Tudtak arról, hogy az előző láda megszűnt, de arról nem, hogy már van új helyette.

Sikerült a ládát megtalálnunk, de az a gyanúnk, hogy  a kullancsok, amelyeket az utunk során "begyűjtöttünk", azok közül egy innen származik.