Naplás-tó......(2)

 Wikipédia:

A Naplás-tó ökológiai szempontból a főváros egyik legértékesebb területe. Magán a tavon kívül annak közvetlen környezete a Cinkotai parkerdővel és a Szilas-patak menti láprétekkel együtt – összesen mintegy 150 hektár – 1997 óta természetvédelmi terület, mely a Budai Tájvédelmi Körzet után a második legnagyobb védett terület Budapesten. 3 részre tagolódik: a Naplás-tó és közvetlen környéke; a Szilas-patak menti láprétek (Felső és alsó-láprét); és a Cinkotai parkerdő. 

 A Szilas-patak az árokrendezések előtt rendszeresen elöntötte környezetét, ezáltal hatalmas területű lápréteket alakított ki maga körül. A 20. század végére azonban előbb a kaszálások és mezőgazdasági igénybevétel, majd az egyre nagyobb mértékű beépítettség, az 1950–1970-es évek közötti nagy mértékű szennyezés, végül a meder átrendezése, mélyítése és a tározó megépítése miatt ebből már csak kisméretű maradványok találhatók a tó alatt. Degradáltsága ellenére a védetté nyílvánítást követően több mint négyszáz növényfaj ismert a területről. Állatvilágára is a nagy fajgazdagság a jellemző. A tó mocsári teknős állomány megőrzésére és védelmére előbb a Fővárosi Állat- és Növénykert, a Fővárosi Önkormányzat és a WWF indított közös programot, amit a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya a Rákosmenti Mezei Őrszolgálattal együttműködve vett át. E program keretében begyűjtik a tóból és elhelyezik a tájidegen teknősfajokat. A teljes természetvédelmi terület madárvilága Budapesten egyedülálló gazdagságú, melyben igen nagy a védett és fokozottan védett fajok aránya. Évről évre helyszíne ezért az MME nyárvégi madárgyűrűző akciójának (2013 óta) és az őszi Európai Madármegfigyelő Napokat (2005 óta) a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében. Sokszínű a terület rovarvilága is.

 

^{A környező nádas, valamint a patak völgyében lévő alsó és felső lápréten kialakult gazdag növény- és állatvilág miatt nyilvánították védetté. Olyan védett növényfajok találhatók itt, mint a struccpáfrány, a szibériai nőszirom, borzas füzike és több orchideaféle, valamint a mocsári tisztesfű (Stachys palustris), keskenylevelű gyapjúsás (Eriophorum angustifolium) és zsombéksás (Carex elata). A tótól északra fűzláp található, mely szigorúan védett terület, csak tudományos célból, engedéllyel látogatható. A védett gerinctelenek közül említésre érdemes az imádkozó sáska (Mantis religiosa), a nappali pávaszem (Aglais io), a kis balkáni futrinka (Carabus montivagus blandus) és a szentendrei változó futrinka (Carabus scheidleri distinguendus). A tó fontos élőhelye a barna ásóbékának (Pelobates fuscus) és a hazánkban őshonos egyetlen teknősfajnak, a mocsári teknősnek (Emys orbicularis). A környező nádas, illetve a tó déli partja mellé telepített Cinkotai parkerdő változatos fafajtáival gazdag madárvilágnak nyújtanak otthont. A madártani megfigyelések során 150 madárfajt írtak le a Naplás-tó környékén. Ilyen a hegyi fakúsz (Certhia familiaris), az erdei fülesbagoly (Asio otus), fekete rigó (Turdus merula), zöldike (Chloris chloris) és az őszapó (Aegithalos caudatus).}

 A tó védelem alá helyezésének indoka az volt (a Merzse-mocsárral együtt), hogy Közép-Európában ez az egyetlen ilyen nagy kiterjedésű városi terület, amelyen a vízi és mocsári növényzet, illetve a hozzá csatlakozó sásréti és lápréti vegetáció viszonylag háborítatlan. Értékesek a nyílt vízi hínáros, nádas, a partvonalon csatlakozó magas sásos rét- és lápréttöredékek is.

 

A Naplás-tó Budapest XVI. kerületében, Cinkota külterületén, Rákosliget határában található.

A tavat a belváros felől autóval Cinkotán (Kerepesi út–Veres Péter út–Szabadföld út–Vidám Vásár utca–Simongát utca–Nógrádverőce utca-Naplás út), vagy Rákoskeresztúron keresztül (Jászberényi út–Pesti út–Cinkotai út–Nógrádverőce utca-Naplás út) lehet elérni.

Kerékpárral Szilas-patak menti, illetve a Naplás úti kerékpárúton keresztül közelíthető meg. Előbbi a Veres Péter útra merőlegesen a XVI. kerület részeit köti össze a Sarkad és a Béla utcák találkozásától – a Hermina úttól a Cinkotai útig (Simongát utca) egybefüggő (kereszteződésmentesen) zárt szakaszon – a tóig, utóbbi pedig a XVII. kerületből a Rákos-patak menti kerékpárúttal. A 2019 óta egybefüggő bicikliutak éjjel kivilágítottak.^[37][38][39]

Tömegközlekedéssel a tóhoz vezető úttól (Nógrádverőce utca-Naplás út) 250-300 méterre (a csomópontba helyezése forgalombiztonsági okok miatt nem kivitelezhető^[40]), a Cinkotai úton elhelyezett buszmegállóhelytől (Erdei bekötőút). Itt a 46 és a 146 (Cinkota felől), éjszaka a 908, 992 jelzésű buszok állnak meg, ahonnan gyalog pár perc (körülbelül 1 kilométer) a tározó.