Ismét Esztergomban jártunk....(3)

 

Wikipédia:

A városhoz tartozó Pilisszentlélek település nevezetességei között a pálos kolostor romjai és a pilisszentléleki szlovák tájház szerepel. A város melletti 406 méter magas Vaskapun található egy menedékház, ahonnan belátni az egész környéket és magát a települést is. A kirándulóknak ideális hely Búbánatvölgy és környéke, amely már a Duna–Ipoly Nemzeti Park része. Itt található a számtalan természeti érték mellett a Von Kvang Sza nemzetközi zen templom. A Hideglelős-keresztet 1784-ben állították a Hosszú-hegyen, ahonnan remek kilátás nyílik a Dunára, valamint egy helyi legenda is fűződik hozzá. A várostól délre fekvő Nagy-Strázsa-hegyben található a fokozottan védett, de a nagyközönség számára is látogatható Sátorkőpusztai-barlang. 

Esztergom városában számos műemlékekben gazdag tér található. Ezek közül a várhegyen található Szent István tér, a belvárosi Széchenyi tér és a vízivárosi Mindszenty tér a legjelentősebbek. A Szent István tér a város legnagyobb kiterjedésű tere, amely a Várhegyet öleli fel. Rudnay Sándor érsek volt az, aki a Székesegyház építésekor egy egységes, épületekkel körbehatárolt teret képzelt el. Bár a tervekből végül nem valósult meg minden, a létrejövő tér még így is Esztergom egyik legnevezetesebb részévé vált. Az északi részről vezet a középkor óta meglévő Macskalépcső út a Mindszenty Hercegprímás terére. Ez az Érseki Víziváros központi tere, amely az egyik leginkább megőrizte a késő középkori hangulatát. A Széchenyi István tér Esztergom központi főterét jelenti a Királyi városrészben, amely először a középkori, majd a barokk város piactere volt. Jelenleg a városháza mellett a legtöbb közhivatal is itt található, számos kávézó és vendéglátó helyiséggel együtt. 1800-as években volt egy Francia-kert a mai Semmelweis utca és az Aranyhegy utca közötti területen 

A városnál, kedvező fekvésének köszönhetően körülbelül 2,7 km hosszan húzódik a Prímás-sziget. A sziget jelenti Esztergom legnagyobb egybefüggő zöld övezetét, melyen egy fürdő is található a számos sportpálya mellett. A Dunán és a Prímás-szigeti mellékágon a vízi sport lehetőségei is adottak. Középkori hangulatot idéz a vár falai mellett elterülő várpark, amely a Várhegy déli részén terül el. A parkban található a Városalapító vitéz valamint Vitéz János és Balassa Bálint szobra is. A belváros felől érkezők innen tudnak a Budai kapun keresztül betérni a várba. A város egy másik kedvelt zöldövezetének a vízivárosi, Erzsébet királynőről (közkedvelt nevén Sisiről) elnevezett Erzsébet park számít. A 20. századi feltöltés eredményeként létrejött parkban ma több turista-kikötő is található, számos szoborral együtt. A park nevezetessége még, hogy remek kilátás nyílik a fellegvárra. Innen indul a Búbánatvölgyig húzódó biciklis út is. Búbánatvölgye a Duna–Ipoly Nemzeti Park határán található, amely egy szintén kedvelt kiránduló központnak számít. A területen lévő több tónak köszönhetően a horgászás is jelentős itt. 

Már Géza fejedelem uralkodása alatt létrejött az első kereskedőtelep, amely egyben a Duna hajóforgalmának vámolóhelyéül is szolgált, és évszázadokig itt működött az ország egyetlen pénzverdéje. A kereskedelemmel foglalkozó örményeknek saját kolóniájuk volt Esztergomban. A 19. században lépett Esztergom a fontos bortermelő városok sorába. Az Esztergom-dorogi-medence bányászatának köszönhetően a 19. század végén fontos bányaváros volt. A huszadik század elején repülőgépgyár működött idősebb Rubik Ernő vezetésével. Az ő nevét vette fel az ipari park 2007-ben. A szocializmus évei alatt jelentős gépipar volt a városban. Fontosabb gyárak a Labor Műszeripari Művek, a Látszerészeti Eszközök Gyára, az Elektronikus Mérőeszközök Gyára és a Szerszámgépipari Művek voltak. 

A város határában, 1991-ben épített gyárat a Suzuki autógyár, ami a régió legnagyobb munkaadója és a város legnagyobb adózója. 2007-ben 6500-an dolgoztak az üzemben, ebből 2700-an Szlovákiából jártak át. 320 alkatrész-beszállítója van, köztük 60 magyar cég, a termelés az említett évben 232 480 db gépkocsi volt. Jelenléte határozta meg az ipari park kialakulását, fejlődését, ami a központi belterülettől délre fekszik. 2001. november 21-én Esztergomban alakult meg Magyarország első klasztere, a Közép-magyarországi Autóipari Klaszter. Az ipari park kiterjedése jelenleg 286 hektár,^[22] mely egy északi és egy déli területre oszlik. Negyvenkilenc cég telepedett itt meg.^[23] Közülük nagyobb vállalatok: TE Connectivity, Plastimat, Neuzer, Diamond Electric, Alcufer, D&V Logistics 2000, Tari-Prod. Kft, Kirchhoff és a Ryowa. A 2001-es népszámlálás idején 8224 fő dolgozott helyben, 2931 fő más településre járt dolgozni, és 4357-en érkeztek más településekről. Ezzel jelentős munkaerőpiaci felvevőnek számított.^[24] 2008 végén már 20 000 ember dolgozott az ipari parkban.^[25]

Esztergom Budapestről autóval a 10-es főúton, a 11-es főúton Visegrádon vagy Pilisszentkereszten keresztül az 1111-es úton közelíthető meg. 2001 óta a város újra elérhető Párkány irányából is, az újjáépített Mária Valéria hídon át. Autóbuszok Budapest felé indulnak legsűrűbben, Árpád híd vagy Újpest-Városkapu autóbusz-állomáshoz. 

 

A város két vasúti vonalon közelíthető meg. 1891-ben készült el az Esztergom–Almásfüzitő-vasútvonal, a Budapest–Esztergom-vasútvonalat pedig 1895-ben adták át. A város közigazgatási területén négy vasúti megállási pont található, ezekből kettő ma is üzemelő személyforgalmi vasútállomás, a harmadik egy teherforgalmi állomás, a negyedik pedig egy megszűnt vasúti megállóhely. Ezek sorrendben, a városközponttól kifelé haladva: Esztergom vasútállomás, a Suzuki-gyár teherállomása, az 1967-ben megszüntetett Esztergom-Tábor megállóhely, illetve Esztergom-Kertváros vasútállomás. 

A Hotel Esztergom melletti Kis-Duna szakaszon már a nyolcvanas években kialakítottak kishajókikötőt a nyugati turistáknak. Később, ahogy a városon belül elterjedt a hajózás és nőtt a hajósok száma, ezt yachtkikötővé alakították át. A távolsági vízi közlekedés egyértelműen a turisták igényeit elégíti ki. A várost hetente mintegy 54 szálloda- és több kirándulóhajó érinti.^[26] Esztergom és Budapest között csak a főszezonban járnak menetrend szerinti kirándulóhajók; többnyire reggel és délelőtt indulnak, és este érkeznek vissza Budapestre. 

 

2010-ben indultak belföldi hajójáratok Komáromba is.^[27] A városi kikötők belföldi utasforgalma évi 60 ezer fő. A nemzetközi szállodahajók forgalma 120-140 000 fő,^[28] kikötéseik száma évente 960. A jelenlegi hajóállomás a Prímás-szigeten található. További kikötő-mólók vannak a vízivárosi Erzsébet parkban, illetve 2006-ban adtak át egyet a Prímás-szigeten. 2016-ban teherkomp-kikötőt adtak át az egykori szénrakodónál. A kompok főleg az esztergomi és párkányi ipari parkot szolgálják ki. 

Komárom-Esztergom megyében két repülőtér található. Az egyik a kecskédi repülőtér, a másik az esztergomi Id. Rubik Ernő repülőtér. A füves kifutópályával rendelkező Kertvárosban található repülőtér csak középkategóriájú gépek fogadására alkalmas, jelenleg főként sport célokra használják. Ejtőernyősök, vitorlázórepülősök, sárkányrepülősök kedvelt célpontja. A 111-es főúttal párhuzamosan fekszik Esztergom és Kertváros között az ipari parkkal szemben. Kifutója 1000 × 80 méteres.